Az ember életében van pár nap, hely, esemény, ami beleég szívébe, és olyan örömöt jelent számára, amelyet már sosem fog elfelejteni, mindig emlékeiben és szívében él majd. Nekem az egyik ilyen az a nap, amikor először találkoztam a – ma már – férjemmel. Ez pedig nem volt más, mint egy borfesztivál Balatonfüreden. Életem egyik legjobb hétvégéjét töltöttem akkor a Balaton partját a barátnőimmel. Emlékszem, gyönyörű idő volt, hajókáztunk egyet egy vitorlással, este pedig lesétáltunk a borfesztiválra, ahol jobbnál jobb borokat kóstolgattunk. Sosem felejtem el, mikor egymás szemébe néztünk először a férjemmel. Megkérdezte, hogy melyik a kedvenc borom, és bizony én azt sem tudtam hirtelen melyik bolygón vagyok. Elmondtam neki, hogy nem igazán értek a borokhoz, csak kóstolgatjuk őket, hiszen ez egy borfesztivál. Aztán kiderült, hogy ő bizony borász, és az övé a stand. Mondanom sem kell, hogy onnantól minden bort megkóstoltunk nála, mert azt mondta, meg kell mondanom neki, melyik a kedvencem. Mert azt díszpalackba fogja töltetni.
Az első évfordulónkra, már házassági évfordulóra kaptam tőle egyet ebből a díszpalackból. Én nagyon sokáig azt hittem, akkor azt a mondatot csak úgy mondta. Nem gondolta komolyan. De úgy látom, valóban díszüvegbe töltette azt a bort, amit akkor mondtam neki. Persze melyik másik lehetett, mint amit először javasolt ő nekem. Tényleg az volt a legfinomabb.
Én az első házassági évfordulóra hasonlóképp szerettem volna arra a napra vonatkozóan adni számára valami különleges ajándékot. Választottam is a https://szalaibalazs.hu/ oldalról egy gyönyörű Balatont ábrázoló vászonképet, mely úgy gondolom, hogy a legméltóbb lesz a borászatába a kis irodája falára. Mindketten meghatódottan tekintettünk egymás ajándékára. Hihetetlen szép emlékeket és érzéseket keltenek mindkettőnkben, és különleges, hogy mindketten ennek a napnak az emlékére adtunk egymás számára ajándékot.